2018. április 23., hétfő

Voldemort és az elveszett úszó

A medencéhez érve kicsit lesokkoltam, a szélén ugyanis egy hosszú fekete köpenybe burkolózott alak állt. Mint kiderült, egy lány volt, hosszú fekete fürdőköpenyben.
- Már azt hittem, Voldemort van ott a parton - sóhajtottam megkönnyebbülten.
- Lehet, hogy ő is jár úszni - vetette fel András.
- Hát amiatt legalább nem kell aggódnia, hogy az orrába megy a víz.
- Bár mondjuk a medencében még nem találkoztam vele.
- Mert máshol igen?
- Persze, ő szedi a jegyeket.

Hosszan gondolkoztunk, melyik sávba menjünk, mert mindegyikben ugyanannyian úsztak. Én végül bejelentettem, hogy elmegyek vécére, addig András nyugodtan menjen be úszni. Miután kijöttem a vécéből, végigmustráltam a sávokat, de egyikben sem találtam senkit, aki Andrásra hasonlított volna.
- Vajon hol lehet? - szólalt meg egy hang mögöttem. Természetesen András állt ott, és szintén a vizet mustrálta.
- Most mit csinálsz? - kérdeztem.
- Nem engem keresünk?
- Te is magadat keresed?
- Hát persze.
- Terápiára gondoltál már?

2018. április 22., vasárnap

A k. anyját Stacynek

Semmi bajom a Stacy’s Mum című számmal. Igazából egészen bírom, ezért is vettem fel az mp3 lejátszómra. Ez a kütyü azonban időnként lefagy, és a „véletlenszerű lejátszás” beállításnál is ugyanazt a 3-4 számot nyomatja egymás után. Amikor egy órán belül már negyedszerre hangzott fel a Stacy’s Mum, kezdett elegem lenni belőle és jobb híján átnyergeltem a rádióra. Épp egy Omega-szám végét sikerült elkapnom, majd lenyomták az adó szignálját és felcsendült – na mi? Még szép, hogy itt is a Stacy’s Mum.

2018. április 6., péntek

Best of kampány 2018

Az idei választási kampányban nemcsak a pártok vetették be magukat teljes gőzzel, hanem a lakosság sem fukarkodott a plakátokra és választási üzenetekre adott visszajelzésekkel. Ezek egy része szervezett formában indult (a Kétfarkú Kutyapárt természetesen élen járt ebben), de sok spontán graffitis is akcióba lépett. Egy rövid válogatás következik, politikai hovatartozástól függetlenül és a teljesség igénye nélkül.

Meglevő plakátokat átalakítani a legkönnyebb feladat. Az "Állítsuk meg Soros jelöltjeit!" plakáton csak egy szót kellett átjavítani az "Állítsuk meg a FIDESZ jelöltjeit!" üzenethez. Egy másik graffitis a DK plakátjainak mondatához fűzött egy megfelelő tárgyat: "Gyurcsánnyal megcsináljuk!" "A csődöt".

A Momentum Mozgalom matricákat gyártott, amelyeket a "Nekünk Magyarország az első!" plakátokra lehet ragasztani, így ebből születtek "Nekünk a stadionépítés/a gyűlölködés/a vejem/Oroszország stb. az első" változatok. Lelkes támogatók ezeket a matricákat a bevándorlóellenes plakátokon is felhasználták, így lett ezekből "Stop Oroszország" vagy éppen - némi nyelvi pontatlansággal - "Stop a vejem".

A buszmegállókban felhelyezett plakátok graffitizésénél, illetve leragasztásánál felmerül az a probléma, hogy ha mozgóplakátról van szó, vagy esetleg az eredetit leszedik, a módosítás az üvegen marad. Ezért a járókelők ugyancsak csodálkozhattak, hogy miért szerepel a Detki keksz reklámján "Oroszország", vagy mitől "Rasszizmus" a Vivicittá futóverseny.

Nemcsak meglevő plakátokat lehet módosítani, néhány kreatív honpolgár saját graffitikkel indult. Ilyen Budakeszin a szokatlanul megengedő "KDNP és FIDESZ rózsafüzérrel Soros ellen - legalább addig sem lopnak", valamint a FIDESZ-párti (és korlátozott antropológiai tudásról tanúskodó) "Orbán vagy Turbán?"

Természetesen a Magyar Kétfarkú Kutyapárt nyújtotta a legtöbb élményt a humorra vágyó választópolgároknak. Őszinte bánatom, hogy nem abban a kerületben lakom, ahol jelöltjük Klári, a savköpő menyét (jelszava: "Savazz menyéttel!"), bár Marci szerint egy átjelentkezés semmi gondot nem jelentene ennyi választási svindli mellett.


A kétfarkúak színeiben indul még néhány eredeti figura, például Baranya menyében a Komlosaurus (a párt legrégebbi jelöltje), Sopronban Sopron csirkéje ("Ne nézz madárnak" szlogennel), Vas megyében Yoda, a bulldog, Szigetváron pedig Hürrem Szultána. Választási ígéreteik is eredetiek, a hetedik kerületi jelölt például bevezetné a Dunát a Nagykörútra, az ötödik kerületi jelölt pedig, némileg módosítva a párt szlogenjét, ingyen életet és örök sört ígér. És bár a kétfarkúak elsősorban proaktív, és nem reaktív kampányt folytatnak (például illegálisan behatolnak a kórházakba és szappant csempésznek a mosdókba), azért arra is van példa, hogy véleményt nyilvánítanak ellenfeleikről. A hetedik kerületi DK-s jelölt, Oláh Lajos plakátjára például a következő matricát ragasztották: "Szavazzon a kutyára! Megígérjük, hogy mi sem járunk majd be dolgozni, mint a Lajos!"

Ez történetesen egy olyan választási ígéret, amit hajlandó vagyok elhinni.

Kutya nehéz meló a pincérkedés

Veri először úgy gondolta, összegyűjti, ki mit kér, és felmegy a pulthoz, aztán meggondolta magát és inkább fölment szólni, hogy küldjenek egy pincért. Addig is az asztalfőre ült és megnyitotta a rendezvényt.
- Szeretettel köszöntök mindenkit, aki ma eljött… és a felszolgálót is – tette hozzá, mert a pincér srác ekkor jelent meg az asztal túlsó végénél. Veri beszéde így elhalasztódott, amíg a pincér fölvette a rendeléseket. Akkor szembesült az első nehézséggel, amikor körbejárta az asztalt és visszajutott Evelinhez. Evelin tacskója ugyanis radikális feministaként utálja a férfiakat, így nemcsak heves csaholással reagált a pincér fiú megjelenésére, hanem ugatva egészen a lépcsőig üldözte.

A kutya visszaszerzése után Veri ismét elkezdte a beszédét, amely közben megjelent a pincér srác egy csésze kávéval; ezen kissé meglepődtem, mivel legalább hatan rendeltünk italt. Hamarosan egy pincér csaj is felbukkant, egy bögre teával a tálcáján. A hideg italok egy következő körben jöttek. A pincérfiút láthatóan megzavarta, hogy Juli közben elült az előző helyéről, mert bizonytalanul méregette az üres széket, majd letett eléje egy pohár rosét. Ezt gyorsan elmartam, és felvilágosítottuk, hogy Juli sportfröccsöt kért; ekkor ugyanoda letette a sportfröccsöt, hiába integetett Juli az asztal túlsó végéből. A többi innivalót is kiosztotta, csak egy narancslé maradt a tálcán. Veri – aki ismét félbeszakította a beszédét, mert a poharakkal csörömpölés és a tacskó ugatása miatt úgyse hallottuk – jelentkezett rá, mire a pincér elvette előle az őszilevet és a narancslevet tette le. Az őszilére Kata jelentkezett, mire a pincér elvette előle a nagy, enyhén barnás szénsavas valamit tartalmazó poharat és szerencsétlenül nézett körbe.
- Ez micsoda? – kérdezte Veri.
- Almafröccs.
- Ja, azt én kértem – mondta Veri, és visszaadta a narancslét (azóta rejtély, eredetileg miért fogadta el). Így most a narancslének nem akadt gazdája, de mondtuk neki, hogy tegye le nyugodtan valahová, mert kicsit már sok volt a kutyaugatásból.

Vagy háromnegyed óra múlva Zoli ránézett arra az asztalra, amelynek közepén a narancslé árválkodott.
- Az kié?
- Nem tudjuk. Valaki rendelte, és mondtuk a pincérnek, hogy tegye le.
- Ja, akkor azt én kértem! – örült meg Zoli és elvette a poharat.