A mai módszertan-órát érdekes feladattal kezdtük: le kellett írnunk olyasmiket, amiket unalmas egyetemi előadások alatt csinálunk/csináltunk. Azon olvasóim kedvéért, akik esetleg maguk is egyetemisták és kifogytak az ötletekből, íme néhány az összegyűjtöttek közül:
"Kártyáztunk a hátsó sorban."
"A mobilommal fotókat csináltam a cipőmről."
"Rámentem a netre és lefoglaltam egy repjegyet Vietnamba."
"Karikatúrát rajzoltam a tanárról és körbeadtam a teremben." (Ezt csak kellő körültekintéssel javasoljuk, Ariadne ugyanis lebukott és kicsapták a kurzusról.)
"Söröztünk."
A legviccesebb sztorit azonban Frank mesélte. Nem mintha a módszere lett volna különösebben kreatív, ugyanis mindössze annyit tett, hogy elaludt azon a történelem-előadáson, amely a polgárháborús fényképészetről szólt. Így csak utólag tudta meg, hogy a tanár egy ponton a következőket mondta:
-A polgárháborús fényképészetben fontos szerepe volt a perspektívának. Például ha valaki ezt az osztálytermet ebből az irányból nézi, egy csomó érdeklődő diákot lát. Ha viszont a másik irányból nézi,akkor azt látja, hogy Frank alszik.
Frank még a röhögésre sem ébredt fel, csak az óra végén, amikor nem értette, miért bámul rá mindenki...
(Olvasóimat bátorítom saját módszereik megosztására megjegyzés formájában.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése