- Vennünk kell kólát - jegyeztem meg. - A múltkor ugyan vettem, de rejtélyes módon eltűnt.
- Biztos a manók voltak - vélte András.
- Miféle manók?
- Hát a hűtőmanók.
- Vannak a hűtőnkben manók? Én még sose láttam őket.
- Mert fehérek, és beleolvadnak a környezetükbe. És nagyon picik.
- Akkor hogy bírták azt a nehéz kólásdobozt megemelni? És ha nem emelték meg, hogyan ittak belőle?
- Hát szívószállal.
- Nem is tartunk otthon szívószálat.
- De ők rendeltek maguknak.
- Műanyag vagy papír szívószálat rendeltek?
- Papírt, természetesen, hiszen az környezetbarátabb.
- Viszont elázik, ha sokáig tart meginnod az italodat. Bár ez már legyen a manók dolga. - Kicsit elgondolkoztam. - Nem emlékszem, hogy érkezett volna hozzánk a manóknak küldemény.
- Mert postafiókra küldik.
- És hol van a postafiók?
- Hol, hol? Hát a postán!
- Egyáltalán vannak még postafiókok? Azt hittem, az csak az internet kora előtt volt a rejtőzködő b.ziknak, hogy ne a lakásukra jöjjön a Mások újság.
Közben odaértünk a pláza elé.
- Én bemegyek a közértbe megnézni, hogy van-e proteinszelet - jelentette be András.
- Bemegyek én is.
- Kólát tudsz venni Orotavában is.
- De körülnézek, hátha kapni olyasmit is, ami Orotavában nincs.
- Ami Orotavában nincs, az nem is létezik - jelentette ki András meggyőződéssel, majd hozzátette: - Szerintem egy mini fúziós erőmű is van valahol.
- És egy sípálya?
- Az egész biztosan. Oda járnak a manók síelni.
- És mennyire profik vajon? Piros és fekete pályákon mennek, vagy csak kéken és zöldön? És amikor Patri Franciaországban síelni tanult, vajon találkozott a pályán hűtőmanókkal?
- Hát, nem tudom, hogy endemikusak-e.
- Mármint lehet, hogy csak Tenerifén élnek?
- Hát biztos vannak ilyen alfajok. Vannak, amik a Gorenjét kedvelik, mások csak az Elektroluxban élnek.
Időközben bementünk a boltba, vettem is kólát, grapefruitot és csokis parányt (András: "Ezek közül melyiket nem kapni Orotavában?") és felszálltunk a buszra. Az ablakból néztem a mellettünk elsuhanó, virágba borult tájat.
- De jó, már virágzik a vécékefevirág!
- A micsoda?
- Így hívom, mert a virágja olyan, mint a vécékefe. Tudod, melyik.
- Nem tudom.
- Akkor majd mutatok. A rendes nevét nem tudom, ezért hívom vécékefevirágnak.
- Ez nem túl hízelgő szegény virágra nézve.
- Az ablakon keresztül nem hallotta. És tényleg vécékefére emlékeztet. Vagy üvegmosóra.
- Na, az egy fokkal jobb.
- De az félrevezető, hogy üvegmosóvirág, mert olyan, mintha a virág mosná az üveget.
Otthon András videóhívást indított Karlóval. Eszembe jutott, hogy Karló ért a kertészkedéshez, ezért rájuk rontottam.
- Karló! Mi a rendes neve a vécékefevirágnak? Tudod, ami piros és olyan, mint a vécékefe.
- Jaj, tudom, melyik, de nem jut eszembe a rendes neve. Várjál, utánanézek. - Utánanézett. - Kefevirág, így hívják hivatalosan.
- Na, akkor egész jól eltaláltam, csak a vécé nem stimmelt.
Másnap a boltban levettem a polcról egy zacskó csipszet, de András rögtön belekötött.
- Ne ezt, a másikat, azt jobban szeretem!
- Neked csak ne legyenek igényeid, ha rajtad múlna, sose lenne otthon csipsz. Mindig én veszem, aztán rejtélyes módon eltűnik.
- A manók eszik meg! És mondták, hogy a másik fajtát szeretik.
- A manók a hűtőben vannak, hogy eszik meg a csipszet, amikor azt nem tartjuk a hűtőben?
- Hát amikor kijönnek a hűtőből, hogy lemenjenek a postára megnézni a postafiókjukat!
