A világ egyetlen kétfejű zsiráfja

- Engem picölni fognak! - jelentette be a négyéves Mikolt a túra elején. Ehhez azonban Móninak is volt néhány szava:
- Na tudod, ki fog téged picölni!
Végül mégis kénytelen volt, utunk ugyanis lápvidéki erdőben vezetett, ahol olykor az utat is elborította a víz, és felnőtt lábakkal is alig lehetett átlépni. Hamarosan tehát Mikolt már Móni nyakában ült és azzal szórakozott, hogy anyja arcába húzogatta a baseball-sapkát. Ez persze megnehezítette a haladást, lévén Móni nem látott tőle, és amikor a sapka egy ilyen művelet után a földön landolt, bejelentette, hogy nem lesz többé közlekedési eszköz. Bajban lettek volna, ha Péter nem dönt úgy, hogy újraéli a kisgyerekes apuka-szerepet és nyakába vette Mikoltot.
- Mi most egy zsiráf vagyunk - jelentette be. - A világ egyetlen kétfejű zsiráfja!
Az illúzió megerősítése érdekében bátorította Mikoltot, hogy leveleket egyen. Szerencsére időben rájött, hogy azért ez nem feltétlenül jó ötlet, mivel egyes növények levele mérgező lehet. A berkenye leveléről viszont biztosan tudta, hogy nem az.
- Ezt lehet enni - biztatta Mikoltot. - Ez a mi eledelünk, a berkenye!
Mikolt meg is kóstolta a berkenyelevelet, aztán kiköpte.
- Na, finom? - kérdezte Péter.
- Nem!
- Hát igen. Tudod, miért rossz a világ egyetlen kétfejű zsiráfjának?
- Na miért?
- Mert egyetlen eledele van, a berkenye, és azt se szereti.

Péter a cipelés mellett szórakoztatta is Mikoltot, afféle tanító-nevelő szándékkal. Például különböző tárgyak használatát vették át. Egy ponton előkerült a vécékefe.
- Mire használjuk a vécékefét? - kérdezte Péter, de Mikolt csak nevetgélt, így ő válaszolta meg: - Hogy megtisztítsuk a vécét! A fogkefét mire használjuk? Hogy megtisztítsuk a fogunkat. És mire használjuk a sárkefét? Hogy megtisztítsuk a sarat. Miért kell megtisztítani a sarat? Hogy ne legyen cipős.
De azért a vécékefe témáját nem adta fel egykönnyen.
- És mitől kell megtisztítani a vécét?
Mikolt továbbra is zavarban volt, bár látszott rajta, hogy közben - mint a korabeli gyerekeket általában - nagyon érdekli a téma. Péter nem hagyta annyiban.
- Hát bizony, ki ne mondjuk azt, hogy: KAKI! - és ezen a ponton felvisított, mintha valami nagyon ijesztőt mondott volna. A továbbiakban többször elsütötte azt, hogy valahányszor kimondta a "kaki" szót, látványosan megrémült. Én is csatlakoztam a játékhoz, miközben azon gondolkoztam, mit fog ezért Péter kapni Móniéktól...

Péter más témákban is okította a kislányt. Végigvették a madarakat, a fákat, a víziállatokat.
- És melyik az a vízi állat, aminek nagy foga van, kivágja a fát és várat épít belőle?
Mikolt gondolkozott egy kicsit, majd rávágta:
- A bálna!