Nem minden állatnak volt ilyen szerencséje a kajával. Az állatkerti alkalmazottak például a jelek szerint úgy gondolhatták, hogy a kenguru-kifutóban található egyetlen megmaradt bokor védelmet érdemel, és drótkeritéssel vették körül. Az egyik kétségbeesett kenguru ennek a résein keresztül próbált hozzáférni az ágakhoz:
A makiknál viszont határozott diszkriminációt tapasztalhattunk. Miközben két fiatalabb maki uzsonnázott, a többieket egy kisebb ketrecbe zárták, talán azért, hogy ne egyék el előlük a kaját. Julien király mindenféle tornamutatványokat hajtott végre a rácson az átjutás reményében, de hiába.
A makiházból kilépve észrevettem a marát pórázon. Ez nem egyedülálló eset, korábban is megtörtént már (erről ld. a Paramara c. 2013 májusi bejegyzésemet).
A mara rajongótábora - rajtam kivül - ezúttal egy 1-2 éves kisgyerekből és szüleiből állt. A műsor kedvéért a gondozó eldobott egy darab háztartási kekszet, a mara azonban nem vette észre.
- Jól látom, hogy ez azért nem a világ legokosabb állata? - vetettem fel.
- Hát nem. Az intelligenciája kábé a bagolyéval vetekszik. - (A múltkor az Állatok akcióban műsorból már megtudtam, hogy a bagoly nem is okos, csak úgy tesz, ebben hasonlit pár közéleti személyiségre.)
A kisgyerek rugdosni kezdte a marát, amit szülei próbáltak megfékezni. A gondozó úgy vélte, tanulságos lenne, ha a kicsi is etetné a jószágot, ezért adott neki is egy háztartási kekszet. A gyerek láthatóan saját maga akarta volna megenni azt, ám ezúttal a mara gyorsabb volt: a kiskölyök még fel sem ocsúdott, már kikapta a kekszet a kezéből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése