A második alkalommal örömmel fedeztem fel, hogy második vagyok a sorban - csak aztán vettem észre, hogy a sütis lányok vannak előttem. Megrendelték a kávéikat, majd egyikük a legszélső sütis üvegre mutatott, amelyben két darab süti árválkodott.
- Ebből kérünk hármat, és a csokisból kettőt.
- De ebből csak kettő van - magyarázta a pultos lány, de láthatóan kevés sikerrel.
- Nem, ebből hármat és a másikból kettőt.
- Ebből nem tudok hármat adni, mert nincs több, csak ez a kettő.
- Jó, akkor ebből kettőt.
Én ezt úgy értelmeztem volna, hogy akkor a másikból kérnek hármat (vagy legalábbis rákérdezek), de a pultoslány kibányászta az üveg aljáról a két sütit, beletette egy zacskóba, majd hozzáadott kettőt a csokis sütik közül. A lányok időközben fahéjat szórtak a cappuccinójukra, miközben leverték az összes elviteles pohártetőt. Közben én is megkaptam a komplikációmentes kávémat, és türelmesen vártam, hogy hozzáférhessek a pulthoz. A lányok észrevették magukat, bocsánatot kértek és odébbhúzódtak. Én villámgyorsan ízesítettem a kávémat és odébbálltam, mielőtt még a lányok rájönnének, hogy öt helyett négy sütit kaptak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése