Miközben a szállodából elindulva Lezo felé sétáltunk, Marina elkezdte mesélni, mit derített ki a faluról.
– A templomban van egy Jézus-szobor, ami nagyon érdekes, mert – itt azonban valaki lekapcsolta őt egy szervezési kérdéssel, így megállapítottam, hogy már sose fogjuk megtudni, mit olvasott Marina Lezóról. De azért mikor láttam, hogy ismét egyedül van, lekapcsoltam és újra feltettem a kérdést.
– Szóval ez egy olyan Krisztus-szobor, aminek nincs se haja, se szakálla. És valami legenda is kapcsolódik hozzá, de azt már elfelejtettem. A templomban biztos ki lesz írva.
Délelőtt nem jutottam be a templomba, de ebédnél kiderült, hogy mások jobban gazdálkodtak az idejükkel.
– Láttátok Jézust? – kérdezte Ale.
– Még nem, de elvileg délután talizunk – vágtam rá.
– A templomban van egy nagyon érdekes Jézus-szobor.
– Tudom, nincs haja – villogtam tájékozottságommal.
– Az egy dolog, de rendkívül... ööö... férfias.
– Milyen értelemben?
– Izé, az alsóteste szempontjából.
– Nem mondod! Jézusnak ezeket a testrészeit általában nem szokták a szobrokon megjeleníteni.
Mint kiderült, ezúttal se pornográf ábrázolásról volt szó, csak a szobor ágyékkötője úgy lóg le a két lába közt, mintha egy ugyanolyan méretű testrész lenne mögötte.
Szerettem volna személyesen is megismerni a maszkulin Krisztust, ám délután sajnos zárva volt a templom. Így csak a guregipuzkoa.eus oldalról szedett fotóval tudom illusztrálni a történetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése