2021. november 29., hétfő

Szigorúan lektorált szövegek

 Levélváltás egy ügyféllel (anonimizálva):


1.

"Kedves Macskamedve! 

Küldöm a fordítása lektorált változatát. Mivel a szövegben rengeteg javítást kellett eszközölni, mindenképp érdemesnek tartottuk, hogy a végleges verziót lássa, illetve a felmerülő kérdéseket megbeszéljék a lektorral.

Ha a végső verzió megszületik, ki lehet állítani a számlát. 

Köszönettel:
Gipsz Jakabné"

2.
"Kedves Gipsz Jakabné!
Köszönöm a visszajelzést. Felhívnám a figyelmet, hogy a csatolt fájlt nem én fordítottam.
Köszönettel:
Macskamedve"

2021. november 24., szerda

Cilike hátralevő életének első napja

 Gitta már napközben küldözgette a képeket, hogy a cicák lelkesen mosakodnak, készülnek a látogatásomra. Ám amikor megérkeztem, először csak Cilike jött elő: hozzádörgölőzött az asztalhoz, közben pedig olyan hang hallatszott, mintha a szomszéd ütvefúróval készülne szétbontani a falat.

- Ez most dorombol?

- Igen, ő szeret. Van, hogy tök egyedül ül a cicabútoron, senki nincs a közelében, de magában dorombol.

- És hogy lehet mellette tévézni?


A többi macska is fellelkesült, mikor kibontottuk a jutalomfalatkákat és szórtunk nekik a földre. Gitta előre leadta a drótot, hogy Cilikének a Dreamies a kedvence, úgyhogy hamarosan azt is felbontottam és a kezembe szórtam egy keveset. Cilike lelkesen kinyalogatta, Gitta pedig csodálkozott.

- Sose szokott kézből enni.

- Hát pedig nálunk a jutifali sincs a földről. Vagy kézből, vagy a tálkából.

Cilike ezután elhelyezkedett rajtam és különböző fetrengéseket mutatott be az ölemben:


Ezután rövid időre lemászott: felugrott az ablakba, de leesett a forró konventorra, ami miatt méltatlankodva ment panaszra Gittához. A díványra azonban vélhetően már azért ugrott fel, hogy további jutifalit kérjen. Gitta ennek megakadályozása érdekében ráült a zacskóra, Cilike meg lelkes ólálkodásba kezdett, hogy megszerezze kedvenc csemegéjét. Miután Gitta elmagyarázta neki, hogy nem lehet egy egész adag jutifalit megenni egyszerre, Cilike visszamászott az ölembe és dagasztani kezdett.

- Cilike, ez a túranadrág csak addig vízhatlan, amíg ki nem lyukasztod, szóval légyszi a karmaidat fogd vissza kicsit - kértem. Gitta sejtette, hogy egy ilyen kérés nem lesz túl hatásos, ezért inkább odatett az ölembe egy díszpárnát, hogy a dorombológép azt karmolássza. Természetesen Cilike két mozdulattal lelökte a párnát és ismét a nadrágomat tépegette. Hamarosan azonban új érdeklődési területet talált magának az asztalon álló csésze személyében: felállt az ölemben és az asztal felé nyúlkált.

- Cilike, nem szabad! Tudod, hogy sose megyünk fel az asztalra! - nevelte Gitta.

- Úgy gondolja, ha már a kézből evést ma kezdte el, másban is változtat. Ez hátralevő életének az első napja.

Szerencsére Cilike meggyőzhető volt arról, hogy egy új barát beszerzése és ruhájának összeszőrözése épp elég újítás, így a délután hátralevő részét az ölemben dorombolva töltötte.