Tami, a fényhozó

- Nagyon rossz itt a megvilágítás - panaszkodtam Taminak. - Egyedül csak annak a fekete lámpának elég erős a fénye, de az meg túl messze van a számítógéptől, hogy megvilágítsa a billentyűzetet meg a képernyőt. Elég szar egyáltalán nem látni, hogy mit írok. 

 Először csak a koppanást érzékeltem, hogy valami leesett (később se derült ki, mi volt az), aztán rájöttem, mitől: Tami átnyúlt az asztalon, lekapcsolta annak túlsó széléről a lámpát és áttette a hozzám közelebbi oldalra. Azaz csak áttette volna, mert nem jött rá, hogyan kell a lámpát rögzítő elemet föltenni és a lámpát beletenni. Több irányból is próbálta, de valahogy egyik sem rögzítette megfelelően. 

- Meg kellett volna néznem, hogyan rögzíti, mielőtt leszedem - állapította meg. - Nézzük meg a neten.

Beírtam, hogy "Egon lámpa", és Rónai Egon tévéműsorai mellett a google valóban kiadott egy csomó képet csillárokról. Pontosítottam, hogy "Egon asztali lámpa", és jöttek is a képek, de szerelési útmutató nélkül.

 - Valami youtube oktatóvideó kéne - javasolta Tami, aki harmadszorra szedte szét a lámpa elemeit. A youtube-on végigfutottam ugyanezt a kört, hogy "Egon" (Rónai Egon), "Egon lámpák" (reklámfilm) és "Egon asztali lámpák" (másik reklámfilm). Az "Egon asztali lámpa rögzítése" keresésre legközelebbi találatként a "Lehetek-e egyszerre homoszexuális és keresztény?" kisfilmet adta ki, amiből arra következtettem, hogy a Tami által remélt oktatófilm nem létezik. 

Tami ezen a ponton döntött úgy, hogy telefonos segítséget kér. Biztosra vettem, hogy van valami szerelőszaki haverja, ezért kicsit meglepődtem, mikor Kátya szólalt meg a telefon túlsó végén, de gondoltam, hátha vannak rejtett képességei, amelyeket eddig nem ismertem. Persze pusztán hallomás alapján még az ilyen szuperképességek se működnek, úgyhogy úgy fordítottuk a kamerát, hogy Kátya lássa a lámpa elemeit. 

- Szerintem az a kis pöcök jön alulra. 

- Azt már próbáltuk, de akkor nem rögzítette eléggé.- Tami elkezdte felszerelni a lámpát a megadott módon, hogy mutassa, mi vele a probléma. Én is beszálltam a műveletbe. 

- Várjatok, vigyétek onnan a kezeteket, mert nem látom, mit csináltok - kérte Kátya. Változtattunk a kameraálláson, de Kátya se tudott megoldást. Mivel ő épp a balatoni nyaralójukban tartózkodott, Tami megkérte, hogy mutassa meg a Balatont (a képernyő bal felső sarkában egy pár milliméteres háromszögben látszott), azután elbúcsúztunk tőle. Azóta se derült ki, Tami miért pont tőle kért segítséget. 

 Kb. tíz perccel később véletlenül rájöttünk a lámpa rögzítésének nyitjára és felszereltük, immár a számítógéphez közelebbi pontra. 

- Köszönöm szépen a segítséget - hálálkodtam Taminak. 

- Ugyan, semmiség, én csak a fényt hoztam el.

Szoknyák és nyelvecskék

Cat Caféba előrelátó ember hosszú szoknyában megy. Nemcsak azért, mert ha rövid szoknyában lehajol valakit megsimogatni, akkor a mögötte állók nemcsak a cicványban gyönyörködhetnek, hanem az ő alsóneműjében is, hanem azért is, mert a hosszú, bő szoknyák egyes macskák számára ellenállhatatlan kísértést jelentenek. Ha a lakásban hosszú szoknyában közlekedem, Folti rendszeresen vadászik rá, ha pedig leülök és a szoknya szétterül mellettem, ráfekszik. Ugyanez a szoknya a Cat Caféban is megtette a hatását. Amikor leguggoltam benne Aslan mellé, Mortimer azonnal ott termett, és a szoknyámon sétálva körbedörgölőzött. Az amúgy is kreativitásáról híres Figaro pedig (akiről itt írtam: https://macskamedve.blogspot.com/2020/08/hogy-kerul-macska-az-asztalra.html) egyszerűen rátelepedett:

A pincér csaj azon poénkodott, hogy le kell majd vágnom a szoknyám szélét, mint Mohamednek annó a köntöse szegélyét. Én azonban közöltem: jól elvagyok itt a földön, maradhatok, amíg Figi jól érzi magát. Figi pár perc múlva valóban lemászott, hogy visszaüljön az asztalára (ugyanarra, mint a fenti bejegyzésben) és szemmel tartsa az utcát, lévén ő volt az őrszem. A nagy melegben a víz a legjobb módja egy macska hűvösen tartásának. Aslan a délután nagy részében egy cicasátor szerű kiterített cuccon hevert, néha azonban felébredt és mosakodott. Amikor az egyik látogató simogatni kezdte, hálából megmosdatta őt is.

Persze a Cat Café gondoskodott megfelelő mennyiségű vizestálkáról és cicaszökőkútról is. Pongó, miután biztonsági ellenőrzést végzett Rita táskáján, az egyik ilyen szökőkút felé vette az irányt. Nem lefetyelve ivott azonban, hanem mancsát a tálkába mártva kimert egy kevés vizet és a mancsából itta meg. (Mellette látható, hogy Mortimer is kreatívan használja a bútorokat, ő a karomélesítőt nevezte ki nyugágynak.)

Best of Budapest Pride 2021

A 25. Pride felvonulás olyan nagy volt, hogy a vicces tábláknak csak töredékével találkoztam. Például sajnos elkerült a "Ha a 4 fal között csinálom, Orbán Viktor akkor is látja" tábla. Helyette itt pár saját gyűjtés, köztük egy pride kutya.

Creative Nails

Gáborékkal futottam össze a metrón, de mondtam, hogy leválok tőlük, mert a metróperonon találkozom Juditékkal. Ők azonban már ott vártak, meglepetésemre hárman: mégis hoztak egy gyereket (a legnagyobbat). Elindultunk felfelé a mozgólépcsőn. - Végül a szebbik kocsival jöttünk, mert 6-an jöttünk - mondta Judit. Kicsit bizonytalanul pillantottam hátra a mögöttünk álló 2 db családtagra, mire hozzátette: - A kicsiket a nagyszülőknél hagytuk. - Ja jó, mert már gondolkoztam, hogyan mondjam meg neked tapintatosan, hogy a jelek szerint hármat elhagytatok. A Madách téren a kordonokon belül tömeg volt, úgyhogy egyelőre kívül helyezkedtünk el. Már itt is akkora zaj volt, hogy nem hallottam, mikor Ádám hívott, aztán ő nem hallotta, hogy én hívom, végül negyedik próbálkozásra sikerült beszélnünk. Kiderült, hogy meggondolta magát, mégis jön felvonulni. Körbenéztem valami referenciapontért, ami alapján megtalálhat minket; mögöttünk az épület oldalán a "Creative Nails" felirat díszelgett. Megmondtam Ádámnak, hogy ez előtt vagyunk, majd apukámnak is megírtam sms-ben. Közben elhúzott mellettünk egy svéd, aki országa zászlóján kívül nagyjából csak egy úszónadrágot viselt. - Ez a megfelelő öltözék ebben a melegben - állapította meg István. - Hát csak az ilyeneknek is lehet kockázata. A bécsi pride-on volt egy fickó, aki egy fém faszvédőn kívül semmi mást nem viselt. Nagyon sajnáltuk, mert a fém ugye jó hővezető, és akkor is 30 fok volt. (Bitezsóti képein amúgy a svéd már visel egy farmersortot; valszeg megkérték, hogy visszafogottabban öltözzön fel.) Közeledett a három óra, és István felvetette: - Be kéne mennünk a kordonon belülre, mert azt írták,hogy később lehet, hogy már nem fognak beengedni. Másoknak is eszébe jutott ez, mert a mellettünk levő beengedőpontnál már szép sor állt. Rájöttünk viszont, hogy az út túloldalán is van egy, és azon szépen besétálhattunk. Viszont rájöttem, apukám és Ádám így hiába keresnek majd a Creative Nails alatt. - Van itt valami viszonyítási pont, amit mondhatok nekik, hogy hol vagyunk? - Itt kezdődik a fasor, álljunk oda a végébe. - Jó ötlet. Ott legalább egy kis árnyékot is kapunk. A fasor túloldalán mentek a beszédek, de semmit sem hallottunk belőlük. Viszont Ádám hamarosan felhívott, hogy megkapta az sms-emet és ő is a fasor végében áll, mégsem lát minket. Felnéztem és tőlünk pár méterre megláttam a fák mellett. Miután kiabáltam egy kicsit, észrevett és odajött hozzánk. - Itt voltál tőlünk 3 méterre - jegyeztem meg. - Az semmi, de itt mentem el mögöttetek, és egy kicsit finoman odébb is toltalak, hogy el tudjak menni. Már csak apukámat kellett megtalálni, ami nem tűnt könnyű feladatnak. Felhívtam, de közölte, hogy mindjárt lemerül a telefonja (nem, nem tudom, miért nem töltötte fel délelőtt). De szerencsére aztán előkerült. - De hol van az a Creative Nails tábla? - Ott - mutattam a házra -, csak aztán be kellett jönnünk a gyülekezési területre. - Ja, én ilyen kézben tartós felvonulási táblát kerestem!

Mrs. Holowitz

 Megkérdeztem Andrást, hogy ízlik életem első sóletje.

- Hát azért Mrs. Holowitz nem így csinálta volna.

- Mrs. Holowitz?

-  Mrs. Holowitz.

- Nem Wolowitz? - kérdeztem, az Agymenőkben (bár leginkább csak hang alapon) szereplő jiddische máméra utalva.

- Nem, Holowitz.

- Kicsoda Mrs. Holowitz?

- Na kicsoda Mrs. Holowitz?

- Kicsoda Mrs. Holowitz?

- Kicsoda Mrs. Holowitz?

- Ugye tudod, hogy ha Howard anyukájára gondolsz, ő Wolowitz?

- Holowitz, Wolowitz, nem mindegy?

(Kép: ez a legtöbb, amit látunk Mrs. Wolowitzból a sorozat során, Howardék esküvői jelenetében. Forrás: bigbangtheory.fandom.com)

Védettségi igazolvány

 A magyar védettségi igazolvánnyal még a Magyarországon élőknek is meggyűlt a baja. A tesóm például kétszer is igényelte online, de nem kapta meg, csak mikor személyesen bement a kormányablakba. Flórisnak hónapokkal a betegsége után érkezett meg a kártyája - lejárati dátuma pedig az átvétel másnapja volt. De mindez semmi ahhoz képest, amit a külföldön élő magyarok kapcsán cirkuszoltak.

Először ugye azt mondták, hogy csak a Magyarországon oltottak kaphatnak védettségi kártyát, viszont Magyarországon csak a magyar kártyát fogadják el, semmilyen külföldi oltási igazolást nem. Már beletörődtem, hogy egész nyáron csak parkokban és teraszokon találkozhatok majd a magyarországi barátaimmal, mikor a magyar kormány bejelentette: május 21-től a külföldön élő magyarok is kérvényezhetik a védettségi kártyát ügyfélkapun keresztül. Ennek persze elsődleges feltétele, hogy az illető képben legyen a magyar bürokráciával: Peti kétségbeesetten írta fel a Facebookra, hogy nem tud kártyát igényelni, mert nincs kormányablaka. Én viszont tudtam, hogy arra nincs is szükségem, csak azon aggódtam, hogyan tudom igazolni, hogy oltott vagyok. Lefotóztam a kis sárga oltási könyvemben azt az oldalt, amelyen szerepel az oltásaim típusa és időpontja, meg a nevemet tartalmazó első oldalt is, és reméltem, el fogják hinni, hogy ugyanannak a füzetkének a részleteit látják. Igazából olyan rettenetesen nem bíztam abban, hogy meg is kapom az igazolványt (főleg nem 15 napon belül, ahogy ígérték), de még így is jól jártam: ugyanis ekkor még korlátozva volt a magyarországi beutazás, viszont ha az ügyfélkapura érkezett átvételi elismervényt lobogtatva bemondtam, hogy "a védettségi kártyámért megyek", az megfelelő határátlépési indoknak minősült (azt nem nézték a határőrök, hogy ténylegesen ki is lett küldve a kártyám vagy sem). 

András velem egy napon kérvényezte a védettségi igazolványát, és az övé kb. 2 hét múlva meg is érkezett. Ez némi reményt öntött belém, de 3 hét múlva csak egy emailt kaptam, miszerint bocsika, a védettségi igazolványok kibocsátása elhúzódik. De ebből legalább annyi kiderült, hogy hittek a telefonnal készített két képecskének és tényleg fogok kapni valamit.

A múlt héten viszont már nagyon szerettem volna megkapni a védettségi kártyámat, ugyanis kinéztem magamnak néhány pride-programot, és ezek egy része zárt térben volt. Nagy reményekkel mentem haza szombaton, de kártya persze sehol (5 héttel és egy nappal a kérvényem benyújtása után). Aliz felajánlotta, hogy vigyem el az övét, úgysem ellenőrzik a nevet, de nem akartam a helyszínt bajba keverni azzal, hogy svindlizek (tudom, hogy pride-programok meghiúsítására bármilyen ürügyet felhasználnak). Szóval őszintén megmondtam a kapuban, hogy nincs magyar védettségi igazolványom.

- Már van itt egy hölgy, aki hasonló cipőben jár.

- Viszont tudok mutatni ilyet - mutattam fel az osztrák oltási igazolványomat. Ezt kollektíven megcsodálták, majd azt mondták, hogy ezzel természetesen bemehetek. Sőt, még ötletet is adtam nekik, mert a másik külföldön oltott résztvevőtől megkérdezték, neki nincs-e valami papírja. Sajnos volt ugyan, de nem nála, úgyhogy abban maradtak: üljön le kint a nyitott ablak mellett, onnan is tökéletesen hallja majd a beszélgetést.

Ádámmal péntek este terveztünk menni egy másik pride-os beszélgetésre, de felkészítettem rá, hogy esetleg nem jutunk be (mármint ő bejuthatna, de nélkülem nem akart). Ehhez képest pénteken (15 nap helyett 6 héttel a kérvényezés után) megkaptam a védettségi kártyámat. Igen örültem neki, de a rendezvényre belépéskor nem ellenőrizték. Sőt, nem ellenőrizték abban a vegán étteremben sem, ahová a program után beültünk. Jó, mi voltunk az egyedüli vendégek (ami amúgy elég szomorú péntek este), de ezzel együtt is meglepődtem.

Másnap Magyarország kormánya bejelentette, hogy mostantól védettségi igazolvány nélkül is látogathatók a rendezvények és a vendéglátóhelyek. Pont annyi ideig vettem hasznát a kártyámnak, mint Flóris.