Pszinapszis

A magyar egyetemisták (meg a többiek is) hajlamosak késni. Ez a Pszinapszisra is rányomta a bélyegét. Az egyik előadó 10 percig nem jutott túl az első mondatán, ugyanis mindig jöttek újabb hallgatók a terembe, akiket udvariasan köszöntött és hellyel kínált - majd újrakezdte a mondandóját.

Az erdélyi származású Feri atyát bezzeg nem zavarták a késők: lendületes gesztusokkal beszélt tovább. Éppen ott tartott, hogy "ha az Élet bezár egy ajtót, megnyit helyette egy másikat", és eközben illusztrációként az egyik ajtóra mutatott, amikor az kinyílt és belépett rajta - nem az Élet, hanem egy szakállas fiatalember.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nemcsak a hallgatóság volt pontatlan. A country tánc-bemutató például eleve negyedórás késéssel kezdődött, ezért még mindig tartott, amikor belépett a terembe Noémi, aki a következő előadóra számított. Kissé elveszetten nézett körbe, ezért odamentem hozzá.
-Mi ez?-kérdezte.
-Country tánc-bemutató.
Ebben a pillanatban állt be a bemutató során az első technikai gikszer. A zene rövid időre elhallgatott,így a jó akusztikájú terem teljes hallgatóságához eljutott Noémi meglepett kérdése:
-Te figyelj, most nem a Vekerdynek kellene lennie?
Nem tudom, ezért-e, de a countrysok ezután igen hamar befejezték.