Gimis koromban egy barátnőm visszaköltözött Budapestről Túrkevére, nem túl lelkesen, mert mint mondta, "ott nincs semmi". Noy barátnőmmel egyszer meglátogattuk, és mi is meggyőződtünk róla, hogy tényleg nincs ott semmi. Innentől fogva a települést egymás közt "Túrkeve citty"-nek emlegettük (magyarosan ejtendő).
Ez a történet jutott eszembe tegnap a vonaton, ahol megkérdeztem a kalauzt, hogy Amstettenben melyik vágányról indul majd a csatlakozásom, mivel csak öt percem volt átszállni és ezt nem akartam keresgéléssel tölteni. A kalauz közölte, hogy a vonatom 9 óra 8-kor indul, célállomásként pedig megnevezett egy általam sose hallott települést. Kellően meglepődhettem, mert ismét konzultált a tabletjével, és sűrű bocsánatkérések közepette megerősítette, hogy a vonatom 9 óra 5-kor indul, és a 11-es vágányról.
Hűha, gondoltam, Amstetten akkora város lenne, hogy a pályaudvara a Keletivel vetekszik? Amint azonban leszálltam, kiderült a turpisság. Az 5 db vágány számozása ugyanis így festett: 1, 2, 3, 4 és 11.
Persze nem Amstetten az egyetlen település, amelynek a vasútállomása szeretné kicsit többnek mutatni magát, mint ami. Großraming vasútállomása konkrétan egy vágányból és a hozzá tartozó peronból, valamint egy jegyautomatából és egy hangosbemondóból áll. Fent említett hangosbemondó viszont a vonatom érkezése előtt bejelentette:
- Figyelem, figyelem! Személyvonat érkezik az 1-es vágányra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése