Szavazócédulák

Amikor megérkeztem, Migu és Ystván éppen A4-es papírokat tépkedett 16 felé. A rojtos szélű kis fecnik halomban tornyosultak előttük.
-Hány szavazócédula kell? – kérdezte Ystván, ezzel felfedve a cetlik rendeltetését. Rögtön az jutott eszembe, hogy mondjuk Dóri kézírásával ezekre maximum egy darab 1-2 szótagú szó férne el.
-Csak rövid nevű tisztségviselőket szabad jelölni?-kérdeztem Migutól, aki értette a célzást és bólintott. Migunak öt keresztneve és két vezetékneve van, bár a keresztnevekből csak kettőt használ.
-Ki fog férni-jelentette ki optimistán, miközben tovább szenvedett egy papírdarabbal. Nem volt könnyű ennyire kicsire tépkedni, főleg, ha az ember nem egyenként próbálta, hanem többet egyszerre.
Ezen a ponton már Cseke is felfigyelt rá, hogy mit csinálnak, és megjegyezte:
-Ja, egyébként van nálam olló.
Mondanom se kell, a szavazás végeztével még egy csomó kis fecni hevert érintetlenül az asztalon.