Turistaellátmány

Tóni már ebéd előtt megállapította, hogy otthon hagyta a kenyeret, így nyomorúságos, krumpliból, Medve sajtból és tojásból álló menüre fanyalodott.
- Miért nem hoztad el azt a kolbászt? - kérdezte Sanyi.
- Mert reméltem, hogy hozol nekem is abból a finom sonkából.
- Ha mondtad volna, hozok, de nem mondtad.
- 24 év után igazán kitalálhattad volna - szólt bele Csaba a pálya széléről.
- 24 éve sosem hoztam neki ebédet, miből gondolta, hogy most hozok?
- Hát ez az! - kiáltott fel Tóni drámaian. - 24 éve várok rá, hogy ebédet hozzál nekem! - majd miután látta, hogy hoppon maradt, máshol próbált potyázni. - Iszom a teádból, jó?- mondta Csabának és felhörpintette a termosz tetejének tartalmát.
- Vigyázz, forró - figyelmeztette Csaba, de már későn. Tóni úgy festett, mint a tűzokádó sárkány, csak tűz nélkül.
- Van egy kis hideg vizünk? - lihegte Sanyi felé. A 24 évre való tekintettel kapott.

Csákvárhoz közeledve egy érdekes jelenségre lettünk figyelmesek. Az egyik fa kopár ágának végére egy borosüveg volt felhúzva.
- Jé, ez egy borosüveg-termő fa! Milyen praktikus, ilyet kellene ültetni otthon is.
Sanyi megvizsgálta a termést. - Még nem érett, mert nincs benne semmi.
Párszáz méterrel odébb egy fa alatt találtunk egy borosüveget, szintén üresen.
- Ez már megérett és lehullott a fáról.
- Tényleg, látjátok is, sötétebb színű, mint a másik.