Esős péntek este

A külső irodába érve Zsoltit pillantottam meg, aki a laptopja előtt ülve netezett.
- Te is jössz beszélgetni a leszbikus szexkapcsolatokról? – csodálkoztam.
- Nem, mi egész nap dolgoztunk – vágta rá Kövi, amiből kihoztunk néhány poént azt illetően, miből is állt ez a munka, azután Zsolti elkezdett szedelődzködni.
- Hol az esernyőm?-szólalt meg hirtelen. – Szerinted vissza lehet még menni a belső irodába?
Mondtam, hogy szerintem biztos, így vissza is ment, és együtt álltunk neki keresni az esernyőt. Kata mint házigazda rögtön ajánlkozott segíteni.
- Én mindent arra az asztalra tettem – mutatott az ablak mellé.
- Nézd, itt van is egy fekete esernyő! – mondtam, de Zsolti azt állította, az nem az övé, így tovább kerestük. Csakhogy több fekete esernyő nem volt a szobában. Visszamentünk a külső irodába, hátha ott hagyta, de nem találtuk.
- Lehet, hogy valaki elvitte –mondtam.
- Itt az irodában csak nem lopnak már esernyőt! – csodálkozott Kövi.
- Nem úgy, hanem azt hitte, hogy az övé. És akkor az az övé, ami ottmaradt az asztalon.
- Csak a Gyuri ment el, akinek esernyője volt.
- Lehet, hogy ő vitte el. Akkor te meg vidd el az övét.
- De én a sajátomat akarom! Emlékek fűznek hozzá!
A biztonság kedvéért visszamentünk a belső irodába.
- Nem az az? – mutatott Kata egy, a sarokban csöpögő ernyőre, mire felvilágosítottam, hogy azt valamelyik újonnan érkezett tette oda. Zsolti viszont ezután, mindannyiunk nagy meglepetésére, odament az asztalhoz és elvette róla a fekete ernyőt, amire korábban azt mondta, hogy nem az övé. Vagy azóta felismerte, vagy úgy döntött, mégis jó lesz a másé.

Közben gyülekeztek az emberek, Emőke is megérkezett. Először tőlem kicsit távolabb ült le, majd mikor leült mellé egy rövid hajú lány hosszú szőrű kutyával, meglepetésemre átült mellém.
- Azért jöttem át, mert az a kutya nagyon büdös – vallotta be (nehogy már azt higgyem, hogy a személyem volt szimpatikus). Megbeszéltük az ázott kutyák büdösségét, szemben a tengerimalacokkal, akik szintén büdösek, viszont jellemzően nem áznak meg. Emőkének azonban nem kedvezett a szerencse ma este. Megérkezett ugyanis Regina a saját, víztől konkrétan csöpögő kutyájával, leült az Emőke jobbján levő székre, majd a kabátját Emőke elé terítette a földre, a kutya részére.