2015. február 1., vasárnap

Elveszett büszkeség

- Tüntetés után mi moziba megyünk –jelentette be Tóni.
- Mit néztek meg?
- Büszkeség és mi is? Nem balítélet…
- Bányászélet – vágtam rá.
- De a Büszkeség és balítéletet se láttuk, tehát ha az megy, jó lesz az is.
- Ha előre szóltok, én is mentem volna veletek – jegyeztem meg kissé sértődötten.
- Spontán ötlet volt. Mala megnézte nekünk, hol játsszák. 18.15, csak arra nem emlékszem, hogy Puskin vagy Uránia.
Fennállt persze az a lehetőség, hogy elmenjenek az egyik moziba, és ha kiderül, hogy mégsem ott játsszák, átrohanjanak a másikba (Attila egyszer ezt elsütötte egy közös mozizás alkalmával), de Mala megkönyörült rajtuk és elővette az okostelefonját. Erre András is előkapta a tabletjét, hogy ne maradjon le mögötte.
- Találtál wifit?
- Többet is, de nem tudom, hogy ingyen van-e.
- Csatlakozz arra, hogy orbánviktor.com.
- Mondjuk a Kossuth téren illene ingyen wifinek lennie – jegyeztem meg. Az ország vezetői azonban erről máshogy vélekedhettek, mert a tér felújításakor elfelejtettek ingyen wifit telepíteni. Mala ezért a fizetős netjével keresett rá a moziműsorra.
- Ma már nem adják – jelentette be végül – Délelőtt játszották, 5-kor kezdődött az utolsó.
- 5 óra az neked délelőtt? – csodálkoztam. – Jó későn kelhettél.
Eléggé meglepőnek találtam, hogy hirtelen eltűnt a film a programból, ezért én is elővettem a telefonomat. A port.hu azonban elég nyögvenyelősen működött okostelón, és az ujjaim is lefagytak, ezért feladtam. Közben a tüntetés véget ért.
- Akkor most hova mentek? – kérdeztem Tónit.
- Elmegyünk az Urániába – poénkodott. – És megkérdezzük, hol van a Puskin.
- Mire megmondják, hogy meghalt a XIX. században – jósoltam. András rögtön kész volt a válasszal:
- Mondja ezt Uránia, aki az ókori Görögországban volt múzsa?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése