A túra előtti napon Arcadio írt nekem és Philnek, hogy mikor és hol tud felvenni minket. Velem gyorsan meg is beszélte, Phil viszont ezt válaszolta: "Alice-szel vagyok, ezért külön megyek."
- Ismered ezt az Alice-t? - kérdezte Arcadio, mikor beszálltam az autóba.
- Nem én. Who the f@ck is Alice?
Még érdekesebb volt, hogy mikor Phil behajtott a találkozásra kijelölt parkolóba, nem ült mellette utas.
- Lehet, hogy Alice láthatatlan - vetettem fel. - Esetleg csak Phil képzeletében él.
- Vagy túl fárasztó volt az éjszakája és inkább tovább aludt - tippelte Arcadio. Phil aztán elmagyarázta, hogy Alice külön jön, Puerto de la Cruzból. Vagyis az üzenet írásakor nem volt együtt Alice-szel (aki amúgy a volt salsapartnere), csak nem annyira megy neki a jövő idő (Phil nyelvtudásáról bővebben itt: https://macskamedve.blogspot.com/2023/03/arcadio-es-technologia.html).
Időbe telt, míg Alice megérkezett; mint kiderült, előző nap nem sikerült feltöltenie a mobilnet-egyenlegét. Ezért nem tudott Phillel sem találkozni (Phil küldött ugyan neki google maps-linket, csak ő azt a telefonján nem látta), továbbá a netes üzeneteit sem sikerült megkapnia. Pedig ezekből bőven volt, mivel épp születésnapja volt. Ezen alkalomból Arcadio, az egészséges életmód apostola igyekezett meggyőzni őt, hogy szokjon le a dohányzásról.
- Kimutatták, hogy a dohányosok kevésbé élvezik a szexet. Ez az az érv, ami mindenkit meg szokott győzni. Cigizni akarsz vagy szexelni?
- A szex azért nemcsak ezen múlik - jegyeztem meg. - Hanem például a lehetőségeken.
- Igen, mert hiába nem dohányzik az ember, ha nincs kivel szexelni - állapította meg Alice. Carlosnak erre is volt megoldása:
- Na ilyenkor folytatja a dohányzást.
Az hamar kiderült, hogy előző nap nemcsak nálunk esett az eső, hanem itt a Teno-hegységben is. A faluból kiérve egy elhagyatott birtokon ringlófát találtunk, a magasabban levő ágakon már volt néhány érett gyümölcs. Carlos felnyúlt értük, mire a leveleken megrekedt összes víz a nyakamba zúdult.
- Köszi a zuhanyt, igazán nem kellett volna - jegyeztem meg.
- Jó sok víz van itt - állapította meg Arcadio.
- Hát végülis a Víz Hegye - jegyezte meg bölcsen Alice.
A Víz Hegyét, nevéhez méltón, dús vadon borította; ezek nem esőerdők, hanem köderdők, amelyek a leszálló felhőkből veszik fel a vizet. A fák törzsét vastag moharéteg borítja, az összevissza álló ágakban és kövekben pedig Arcadio különböző alakokat vélt felfedezni, például egy ponton figyelmeztetett minket egy alvó vaddisznóra, máshol ijesztő maszkot látott a sziklán:
Ez valóban olyan erdő, ahol a fáknak is füle van, de szeme és szíve bizonyosan:
Az erdő szépségeivel éles ellentétben állt Erjos egyetlen nyitva tartó kocsmája, ahová túra után betértünk. Inni akartunk Alice egészségére, a kocsmárosnő azonban közölte, hogy nincs sör (semmilyen!), mert vasárnap zárva voltak. Ezt kevésbé éreztük meggyőző magyarázatnak, lévén most már kedd volt, a sör egyébként sem arról híres, hogy könnyen megromlana. Ráadásul a pult mellett álló HMCS-k előtt konkrétan sörösdobozok álltak, bár mint Phil megállapította, a legolcsóbb szupermarketlánc saját márkás termékéből, tehát annyira nem bántuk, hogy mi nem kaptunk belőle. Viszont ekkor jöttem rá, hogy talán én is bakot lőttem a rendelésemmel.
- Lehet, hogy nem volt jó ötlet kávét kérnünk - súgtam oda Philnek. - Tartok tőle, hogy elég szar lesz.
Kihozták a kávét, Phil belekortyolt.
- Juj, ez nagyon rossz! Keserű!
- Ajaj, ha már egy angol is rossznak mondja a kávét, akkor tényleg szar lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése