A tegnapi buliba Hajnika egy testhezálló, barbirózsaszín, enyhén csillogó pulóverben és hozzáillő neszeszerrel érkezett. A szendvicsasztal mellett elmondta, hogy nem tud sokáig maradni, mert "ronda pulóver"-partiba megy.
-Ja, akkor ezért van rajtad ez az izé!-vágtam rá gondolkodás nélkül.
-Nem, még haza kell mennem átöltözni...
Miután Hajnika hazament átöltözni, úgy döntöttem, hogy ha nem is javítottam nála a népszerűségi indexemet, legalább van egy jó sztorim. Rögtön az első adandó alkalommal el is meséltem - zseniális döntés folyományaként éppen Adriánnak, aki hasonló színárnyalatú (bár javára legyen mondva, nem csillogó) pulóverben feszített. Utána persze már magyarázhattam, hogy meleg pasiknál kevesebb problémát látok az ilyesmiben, lévén identitásuk kifejező eszköze - szerintem nem hitte el, hogy komolyan így gondolom...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
nekem erről eszembe jutott egy régi történet: Hosszú G. az egyik túrán egy testhezálló rikítókék nadrágot húzott nyakiglábaira. Pukkadoztunk, bámultuk a plafont, tilos volt röhögnünk, rágtuk az öklünk. Ekkor beléptél, meghökkentél a gatyájától, majd közölted:
VálaszTörlés- Van egy borzalmas nadrágom nekem is. Eddig azt hittem, az a legszörnyűbb, de most rájöttem, hogy nem is.
Már akkor elhatároztam, hogy a "tekintetes asszony" mintájára rád ragasztom a "tapintatos asszony" címet...
Rapi Ducca kommentárjából kimaradt a lényeg, hogy t.i. Hosszú G. cicanacija nem egyszerűen kék volt, hanem enyhén csillogó anyagból készült (nemtom, azt hogy hívják), a mintája pedig márványozott farmerre emlékeztetett. Azt hiszem, ez azért elég lényeges enyhítő körülmény a részemre...
VálaszTörlés