Kávégép

Berci ajándékozott az irodának egy kávégépet. Azt a fajtát, amihez - nagyon nem-környezetbarát módon - kis zacskókban van a kávé, és azt kell valahogy kinyomni. Csak épp senki se tudta, hogy.

Miután már pár hete használatlanul állt a gép a konyhában, a srácok ma elhatározták, hogy kipróbálják, közösen hátha jutnak valamire. Attila igen hamar feladta és visszapártolt a hagyományos kávéfőzőhöz, de Laci és András kitartott. Némi tanakodás után mindent raktak valahová, és bekapcsolták. Egy fehér gombra emlékeztető alkatrész ugyan kimaradt, de én ezt nem tekintettem problémának; Noy jutott eszembe, aki annó egyszer szétszerelte elromlott walkmanjét, majd összerakta és az tökéletesen szólt, noha néhány alkatrészt kihagyott belőle.

Lehet, hogy a fehér gomb mégis kellett, ugyanis a gép nem tudott leállni és csak folyt belőle a kávé, amíg csak a víz tartott. Az eredmény felszínén ráadásul fura fehér hab úszkált.
-Domestost is tettetek bele?-érdeklődtem. Attila belekóstolt a csészéjébe.
-Pont olyan íze van, mint mikor kávézás után elmosogatom a csészémet.
-Miért, azt meg szoktad inni??
Laci kevésbé volt igényes.
-Á, jó lesz ez nekem-mondta, és az Attila által üzembe helyezett régi kávégépre mutatott: -Majd teszek bele kávét.