Borfesztivál

Patriékat könnyen megtaláltam, mivel időben ott voltak. Kristóf viszont azt írta, késik, ezért eldöntöttük, hogy addig is szerzünk magunknak innivalót. Patri nem szereti a bort, ezért jobb híján a pezsgő-sorba állt be, mi pedig Gabival egy balaton-felvidéki pincészet rozéira repültünk rá. Míg sorban álltunk, jött az üzenet Kristóftól, hogy most szállt le a villamosról, itt áll a templommal szemben. Ami azért vicces, mert mi is a templommal szemben álltunk, és nem láttuk sehol. Persze elég nagy volt a tömeg.
- Megírom neki, hogy a fesztiváltérkép alatt leszünk – mutattam a hatalmas térképre, és meg is írtam. Borbeszerzés után odamentünk, de Kristóf sehol, leszámítva egy ingerült üzenetet, hogy mégis hol vagyunk már. Közben a sarkon feltűnt Patri.
- Menjünk oda hozzá – javasolta Gabi. Így is tettünk, és közben az út túloldalán megpillantottunk egy másik, fehér templomot. Összeraktuk, hogy Kristóf ezzel szemben állt, és mikor elindultunk arrafelé, újabb megdöbbentő felismerés fogadott: ott is volt egy ugyanakkora fesztiváltérkép. És Kristóf persze az alatt ácsorgott, és persze fel volt háborodva, hogy nem találtuk meg korábban.

Kerestünk egy füves részt, hogy le tudjunk ülni egy kicsit.
- Mosolyogj már!-nógatta Patri Kristófot.
- Már mosolyogtam – felelte ő. Szükségét érezzem, hogy védelmembe vegyem.
- De hát ma már egyszer mosolygott, azért túlzásba nem szabad vinni!

Patri lőtt egy csoportszelfit, aminek fő jellemzője, hogy egyikünknek se látszik teljesen sem az arca, sem a pohara. De azért föltette a Facebookra, és hamarosan jött is egy komment az anyukájától: „Vizet igyál!”
- Anyukád nem tudja, hogy alkoholista vagy? – kérdezte Kristóf.
- Nem vagyok alkoholista!
Átfogalmaztam a kérdést:
- Anyukád nem jött még rá, hogy nem vagy 10 éves?
- Hát, úgy látszik – felelte Patri, és további szelfiket posztolt. Pár perc múlva felháborodva csekkolta a Facebookot: - Anyukám nem is kommenteli a képeimet!

A borfesztivál programjába koncertek is tartoztak. Az Animal Cannibals nekem bejött volna, de Gabi elmondta: gyanúsan sok díjat kapnak ahhoz képest, hogy évek óta nem jelent meg új lemezük, szóval biztosan FIDESZ-esek. Bosszúból elmondtam neki, hogy az Omega is lefeküdt a kormánynak, aztán bojkottáltuk az Animálokat és átmentünk a Karbonhülyékre, mert Gabi úgyis ezt nézte ki magának. Mikor odaértünk, pár akkordot hallottunk is egy számból, majd a szólista bejelentette:
- Köszönjük, hogy itt voltatok!
- De hát még csak háromnegyedkor kezdenének! Vagy ez itt az előző zenekar? – értetlenkedtem. De aztán kiderült, hogy a Karbonhülyék csak (karbon)hülyéskedtek: valójában ez a beállás volt, ezután levonultak a színpadról azzal, hogy 15 (vagy 20, vagy 25, ezen jól összevesztek) perc múlva visszatérnek. Addig megállapítottuk, hogy a mellettünk táncoló csávó tök úgy néz ki, mint a Keanu Reeves szakállal. Gabi és Kristóf oda is mentek hozzá, majd kis idő múlva visszajöttek. Gabi kezében egy kis kék kapszula hevert.
- Ez miez?
- Ez multivitamin, ez a piros meg fejfájás-csillapító. Megkérdeztük, melyiket választja, mert Neónak is választania kellett a piros és a kék tabletta között.
- És mit mondott?
- Hogy még nem ittunk eleget.

Elkezdődött a koncert, és közben jött egy üzenet, hogy Zsófi is itt van valahol. Ádámék amúgy nyolcra ígérték magukat, de most Zsófit kellett megtalálni, úgyhogy vadul integetni kezdtünk. Nem hittem volna, hogy a tömegben és sötétben észrevesz minket, de pár perc múlva ott termett. Táncoltunk tovább, közben Gabi vadul integetett.
- Miért integetsz? Zsófi már megtalált minket!
- Ja, azt hittem, az Ádámnak integetünk.