Itt a tavasz, és ezt az állatok is érzik. Pénteken Schönbrunnban mindenki játszani akart. A kis hiúz a lesből támadást gyakorolta - többszöri próbálkozás ellenére csak a felkészülési fázist tudtam lefilmezni, utána mindig gyorsabban futott, mint ahogy én a telefont mozgatni tudtam.
Az akció erősen emlékeztetett az én Foltikámra, aki pont aznap reggel a németóra során úgy ugrott át a fejem fölött, hogy a némettanárom frászt kapott tőle. Én viszont már megszoktam, ahogyan láthatóan a hiúzmama sem lepődött meg: épphogy csak elfordította a fejét, mikor csemetéje átugrott fölötte, de napozott tovább.
Finja, az állatkert és egész Bécs kedvenc jéghercegnője anyukájával medencés bulit tartott:
Egyébként Finja más játékokban is kiváló. Az újság is megírta, hogy pár napja néhány látogató reklamált, miszerint kedvenc jegesmacijukat az állatkert feketemedvére cserélte. Hamar kiderült a turpisság: Finja volt az, csak belehempergett a sárba. Nyilván ezt a játékot tanulta el tőle az a néhány nagyon koszos pingvin, akiknek ráadásul a medencéjét is éppen leeresztették, így nem tudtak játék után megmosakodni.
A gibbonok szokásuk szerint légtornászmutatványokat végeztek a kötelekből és ágakból álló akadálypályájukon. Egy kismajom még anyjába kapaszkodva nézte a többiek mutatványait, és meg is állapítottam: biztosan túl fiatal még, hogy részt vegyen a játékban.
A kismajom azonban kiolvashatta a fejemből a gondolatokat, és rögtön ki is kérte őket magának. Elengedte anyukáját és hamarosan ő is a köteleken himbálódzott.
Nem mindenkit sikerült azonban játék közben meglepnem. Úgy tűnt, a gepárdcsalád már korábban letudta a hancúrozást - ők már a jól megérdemelt pihenésüket töltötték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése