Mínusz hét fok Schönbrunnban

 Nem teszem föl a költői kérdést, hogy melyik hülye megy állatkertbe olyan hidegben, hogy még a fókák is köhögnek (és ez nem költői kép volt). Magam is érzékeltem, hogy vastagabb pulóvert kellett volna vennem - az előző napi felsőruházatomat vettem alapul, csak elfelejtettem, hogy akkor egy meleg aláöltözetet is viseltem. Szerencsére a biztonság kedvéért hoztam magammal egy kardigánt, így eldöntöttem, hogy bemegyek az első fedett helyre felvenni. Ez az első fedett hely történetesen a Kelet-Afrika Ház volt, amelynek az ajtaja ugyan tárva-nyitva állt, de valamennyire így is szélvédett volt. A plexiüveg túloldalán két kis mangusztatesó feküdt összebújva. Érdeklődve felnéztek rám, de amikor meglátták, hogy a farkasordító hideg ellenére leveszem a kabátomat, nem bírták nézni a jelenetet: kis fejüket lehajtották és befúrták a homokba. Csak harmadik társukat tudtam lefotózni, aki átöltözésem során hátat fordított nekem, így elkerülte a sokkot:

Más állatok már azon is megrökönyödtek, hogy valaki egyáltalán hajlandó eljönni hozzájuk ilyen hidegben. A krokodilház egyik akváriuma mellett érzékeltem, hogy az aljzatból figyel engem valaki. Rövid szemantikai értelmezés után arra jutottam, hogy a "homokszem" szó nem így értelmeződik, és tüzetesebben megvizsgáltam a terepet - egy kerek rája nézett vissza rám gyanakodva, aki majdnem teljesen betemette magát a homokba. Ami magát a krokodilt illeti, neki a szája is tátva maradt a csodálkozástól.

Vannak persze olyan állatok, akiknek ez az időjárás meg se kottyan. A pandafélék eredeti hazájában igen zord a tél, így ők nem problémáztak a sarkvidéki szeleken: puha bundájukban vígan falatozták bambuszreggelijüket.

Mások viszont az állatházakban nekik megfelelő hőmérsékletet élvezhetnek. A pingvinházban direkt kiírták, hogy a plexiüveg túloldalán direkt antarktiszi körülményeket biztosítanak nekik, hogy otthon érezzék magukat (mondjuk pont ma szerintem simán kiengedhették volna őket a szabadba, díjazták volna a számukra kora nyárinak számító időjárást). Nap gyanánt egy lámpa szolgált: az úszás után a pingvinek efelé fordulva napoztak:

A melegkedvelő állatoknak természetesen fűtik a kifutóját. Az agámáknál uralkodó hőmérsékletet könnyű volt megtippelni annak alapján, hogy az ott éppen takarító gondozónő ujjatlan pólóban is izzadt. Slaggal locsolta le a sziklákat, az agámák pedig türelmesen, de szemükben egyértelmű várakozással figyelték. Végül a lány megfordult és rájuk irányította a vízsugarat. A hüllők általában elég jól leplezik az érzéseiket, de ez a két agáma kifejezetten boldognak tűnt.