A lakásom belmagassága, mint többen tudjátok, majdnem 4 méter. Ezért érzékenyen érintett, amikor nyáron eltűntek a társasház közös hosszú létrái. Azelőtt mindig ezeket cipeltem fel, ha festeni, takarítani vagy bármi ilyesmit akartam. Ráadásul a leengedhető ruhaszárító (amelyet a nyári festéskor teljesen felhúztam) beragadt és nem tudom leengedni. Csak egy kis igazításra lenne szükség, de létra nélkül ugye... Ahogy beköszöntött a tél, egyre problémásabb lett kint szárítani a ruhákat, és lassan a könyvszekrény tetején is ideje lenne port törölni. Egy szó, mint száz: úgy döntöttem, beruházok egy létrába.
Először a közeli barkácsáruházban néztem körül, ahol találtam is egy 3 és fél méteres alumíniumlétrát - 35 ezerért. Miután magamhoz tértem, közöltem a tulajjal, hogy azért még körülnézek (ő is ettől félhetett, mert anélkül, hogy bármit mondtam volna, rögtön alkudni kezdett magával és leszállította az árat 25-re). Az ára mellett az is gond volt a létrával, hogy nem összehajtható, márpedig belegondolni sem mertem, hány szélvédőt fogok betörni egy 3 és fél méteres hosszú izével, amíg hazaviszem az utca túlsó végébe.
Már rászántam magam, hogy kizarándokolok a Praktikerbe (azt kalkulálgattam, melyik van legközelebb), amikor ma a TESCÓ-ban megláttam egy pont olyan létrát, amilyen nekem kell. Alumínium, összehajtható, 12 ezer. Rögtön meg is vettem (ezzel több más vásárló testi éPségét veszélyeztetve, amint lavíroztam a polcok között, bevásárlókocsimban egy létrával). Még heveder is van rajta, amivel a hátamra tudtam venni. Igaz, kicsit nehézkesen, mert a heveder nem közéPen van. A heveder alatti rész sajnos hosszabb, mint a saját testmagasságom, ezért fordítva kellett a hátamra kapnom, ami azzal járt, hogy a fejem fölött még 1 méter magasságig imbolygott a létra. Ráadásul a télikabátomon, mint minden pánt, ez a heveder is folyton lecsúszkált... Szóval elég nagy egyensúlymutatvány volt, de csak hazakeveredtem valahogy a létrával. Otthon rögtön kicsomagoltam a nejlonból, Makka is megcsodálta. Úgy terveztem, még ebéd előtt felállítom és felmászom rá.
Nem másztam. Ugyanis nem tudom szétszedni. Látom, hol kapaszkodik egymásba a három része, de a rögzítés sziklaszilárd. Csavarokat kiszedni meg ilyesmit nem merek, hátha azok később szükségesek lennének a rögzítéshez. A rajzos használati utasításon minden rajta van, kivéve, hogy hogyan szedjük szét.
Itt állok egy gyakorlatilag használhatatlan létrával, és a karácsonyt azzal fogom tölteni, hogy valahogy megpróbálom szétnyitni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ne szedj ki semmit. Átmenjek megnézni? Évek óta létratulajdonos vagyok...
VálaszTörlésHát, nem biztos, hogy minden létra ugyanúgy működik, sőt gyaníthatóan nem... De ha gondolod, attól még átjöhetsz megnézni.
VálaszTörlésEngem az a szál érintett meg, hogy "eltűntek a társasház közös létrái". Hova? Hogyan? Ki vitte el? A közös képviselő mit mond? Lesz-e másik közös létra? Ha jól értem, az egész házban nagy belmagasságú lakások vannak, tehát tök jó ötlet 1-2 közös nagy létrát venni! De akkor vigyázni is kéne rájuk.
VálaszTörlésNálunk a szeméttároló lakatja tűnt el, kb. 1 hónapja. Vicces módon ugyanis lakat alatt tartjuk a szemetet. (A szeméttároló kint van az utcán, 3 db nagy konténer a 72 lakásra.) Persze nem a szemetet őrizzük, hanem a konténerek tárolókapacitását. Ha ugyanis nem zárjuk le a tárolót, akkor mindenféle jött-ment egyéb szemetek is a MI tárolónkba kerülnének. Márpedig az megengedhetetlen, ugyebár, lakótársak, hogy mi fizessünk azért, hogy más szemetét vigye el a kukásautó! Csak az nem fér a fejembe, hogy 1. ki az a csóró lakótárs, akinek nem tellett 1 db Tuto lakatra, ezért el kellett azt vinnie, 2. ha már ilyen fontos a szemétdombunk, miért nincs új lakat már egy hónapja...
Ki vitte el? Nyilván valaki, akinél nagy a belmagasság... Én ilyeneken már nem lepődöm meg, amióta az ELTE edzőtermét azért kellett bezárni, mert a hallgatók ellopták a súlyzókat :-)
VálaszTörlés