Markus azt mondta, ötre visszaér. Ezért mikor ötkor megszólalt a csengő, biztos voltam benne, hogy ő az. Csak azt nem értettem, miért csönget, amikor van kulcsa.
-Mi történt?-kérdeztem és elővadásztam a kulcsomat (amit ezúttal pont azért nem hagytam a zárban, hogy ő be tudjon jönni). A nyitott ajtóban azonban egy jólöltözött és igen megdöbbent fiatalember állt.
-Semmi, csak hamarosan lesznek az önkormányzati választások, és ajánlószelvényeket gyűjtünk...
Ránéztem a kezében levő szórólapra: Jobbik. A kelleténél udvariasabban megköszöntem és becsuktam az ajtót.
Szinte azonnal meghallottam a kopogást.
-Már mondtam, hogy köszönöm, nem-közöltem kissé ingerülten, miközben kinyitottam az ajtót. A körfolyosón természetesen a szintén megdöbbent Markus állt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése