Kulcskérdés

Szil bejelentette, hogy be kell ugranunk Judithoz egy kulcsért. Ugyanis amíg Szilnek még nem volt budapesti lakása, Szilvike lakásába járt fel napközben pihenni vagy internetezni. Szilvike viszont most ki akarja adni a lakását és kellene a pótkulcs. Csakhogy Szil, aki soha semmit nem szokott elkavarni, pont ezt a kulcsot nem találta. Úgy döntött tehát, hogy elmegy Judithoz és elkéri az övét.

Judit az ajtóban fogadott egy kutyával és egy kacatokkal teli papírdobozzal.
-Az az igazság, hogy még én se néztem utána, de mindjárt megkeresem-ígérte. El is kezdett kotorászni a dobozban, miközben én Eszterrel a vidéki házak fűtési problémáit tárgyaltam meg. Egy idő után Judit megkérdezte Szilt:
-Te figyelj, biztos, hogy azt a kulcsot te adtad nekem? Nem én adtam neked? Mert én nem találom sehol.
-Hát nem tudom. Lehet, hogy tőled kaptam.
-Egészen biztos! De akkor meg nem lehet nálam.
-Miért, nem volt nálad egy másik is?
-Dehogy! Nekem az az egy kulcsom volt.
Íme az igazi barátnők: annyira szoros a kapcsolatuk, hogy összetévesztik magukat a másikkal.