Persze, hogy túl sok pizzát rendeltek a tanárok. A maradék szeleteket összecsoportosították két dobozba, és megkérték Franket, hogy vigye fel őket a tanszékre az adminisztrátoroknak. Azután ment mindenki, amerre akart, én például könyvtárba.
A másodikon értem be Franket: a lift előtt beszélgetett Annával, aki arról mesélt, milyen a doktori bizottság vezetőjének lenni.
-Annyira nem sok munka. Az a titka, hogy delegálni kell a feladatokat.
Ekkor érkezett oda a tanszékvezető az idei vendégtanárokkal.
-Majd mi fölvisszük-ajánlották föl Franknek, aki minden tiltakozás nélkül átadta nekik a dobozokat. A tanári kar elvonult, mi ott maradtunk a lift előtt.
-Nagyon jól csinálod a delegálást-dicsértem meg Franket.-Ha így folytatod, egy nap a doktori bizottság vezetője leszel.
-Az a vicc, hogy nem is én csináltam! Először rám delegálták a feladatot, aztán visszadelegálták magukra...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése