Miután a szüleim elutaztak és engem kértek meg, hogy locsoljam a virágaikat, kihasználtam ideiglenes hozzáférésemet a plazmatévéhez és áthívtam Wágner urat mozizni.
- El ne felejtsem meglocsolni a virágokat! - jutott eszembe beszélgetés közben és már siettem is a kannával a fürdőszobába. - Elvégre ittlétemnek ez lenne az elsődleges célja...
- Miért, hol vannak? - kérdezte Wágner úr a szobából.
- Ja, mindenhol. Az összes ablakpárkány tele van velük.
Rövid csönd következett, majd a pontosítás a szobából: - Nem a virágok, a szüleid.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése