Éjjel-nappali

A FUTÁR szerint még 8 percünk volt a villamosig, ezért András felvetette, hogy vegyünk valami piát. Ott volt közel az opció: elöl Fornetti pékség, hátul éjjel-nappali. A pultoslány éppen fornettit szolgált ki pár éhes vevőnek, úgyhogy addig is bementünk megnézni a kínálatot. Kisüveges bor nem volt, csak pezsgő: Törley, Spumante meg valami harmadik, talán BB - nem a nyitott polcon, hanem a pult mögött. András a Törley mellett döntött, és még a pénzt is pontosan előkészítette, hogy azzal se kelljen bajlódni. A lány azonban továbbra is péksütiket szolgált ki. Láttuk ugyan, hogy a hátsó helyiségben valaki kakaós tekercseket készít, de az illetőben láthatóan nem merült fel, hogy kinézzen a boltba.

Mikor már vagy 5 perce álldogáltunk ott, a lány végre felszabadult kicsit a vevők nyomása alól és hátranézett ránk.
- Szeretnétek valamit?
- Igen, egy kis üveg pezsgőt szeretnénk.
A lány nem jött oda, hanem bekiabált hátulra: - Olivér!
Legalább fél perccel később langaléta fiatal srác jelent meg és kissé meglepetten bámult ránk.
- Szeretnétek valamit? - kérdezte, mintha ez szokatlan lenne egy élelmiszerboltban.
- Egy kis üveg Törley pezsgőt kérek - felelte András. Olivér egy darabig keresgélte a pezsgőket, aztán mikor útmutatásunkat követve megtalálta őket, rámutatott a BB-re:
- Ezt?
- Nem, a Törleyt - felelte András, mire Olivér a Spumantéra mutatott. Harmadszorra csak azért sikerült eltalálnia, mert több márka nem volt. Ezután hosszasan keresgélte a termék árát. Elmondtuk neki, beütötte a gépbe, mi meg épphogy elértük a villamost.

Lehetne teljesen önkiszolgálóvá tenni az éjjel-nappalikat, pl. mi magunk levesszük a terméket, beütjük a kasszába és fizetünk érte magunknak. Sokkal gyorsabb lenne.