SIM kártya

A régi telefonomban egyszerre ment tönkre az akku és a SIM kártya (lehet, hogy van kapcsolat a kettő között, de ez igazából mindegy). Mivel sejtettem, hogy ilyen régi készülékbe már nem kapok akkut, más megoldás után néztem. Anyámnak volt egy kétkártyás okostelefonja, amit abból a célból vett, hogy egy készüléken használhassa a 20-as és a 30-as kártyáját, viszont szóban forgó készülék túl okosnak bizonyult és nem tudta használni, ezért nekem adta. Mondjuk én se vagyok elragadtatva a jószágtól, úgyhogy a 20-as kártyámat a régi készülékemen használom, de a 30-as úgyis csak arra kéne, hogy az is megtaláljon, aki csak azt a számomat ismeri. De persze ehhez működőképes SIM kártya is kéne.

Fogtam a butuska okostelefont és elmásztam a T-Home ügyfélszolgálatra. Az ügyfélszolgálatos srác előhozott egy SIM kártyát és hozzárendelte a számomhoz.
- Ez ilyen nagyméretű, amiből ki lehet törni a kisebb méretűt, ha egy telefonba az kell – magyarázta. Kiszedte a SIM kártyát és megpróbálta belenyomni a telóba, sikertelenül.
- Ez milyen telefon?
- Hát nem tudom, én ezt kaptam. Nem lehet, hogy fordítva kell beletenni?
Fordítva belement, csak nem működött, mert nem úgy helyezkedett el a csipleolvasó.
- Ez valami kínai gyártmány – vélte a srác. – Lehet, hogy európai kártyákkal nem működik.
- Dehogynem, a 20-as kártyámmal használtam.
- Nincs másik telefonja?
- De van, csak az 20-as és nem kártyafüggetlen.
Ismét megpróbálta beletolni a kártyát a nyílásba, de az megakadt.
- Emiatt a törés miatt nem megy be – mutatta azt a kis bordát, amit a nagy kártyában kis kártya felállás képezett a kártya felületén. – Olyan kártya kéne, amin nincs ilyen törés. Csak az nálunk már elfogyott. Menjen el egy másik üzletünkbe, talán ott tartanak ilyet.
- Jaj, de boldog vagyok – morogtam és elköszöntem. Úgy döntöttem, a másik üzlet meglátogatását máskorra halasztom. Otthon azonban elővettem a telefont és én is megpróbáltam betenni a kártyát, több alkalomra emlékszem ugyanis, amikor a szakember számára megoldhatatlan feladatot nekem sikerült megoldanom. Most se ment bele, de hirtelen eszembe ötlött: mi lenne, ha kitörném a nagy kártyából a kis kártyát? Veszítenivalóm nincs, ha a másik boltban úgyis adnak egy újat. Kitörtem, beleraktam. Belement, azóta is nagyszerűen működik. Most már csak az a kérdés, hogy az erre szakosodott fiatalembernek ez miért nem jutott eszébe…