Széttrollkodott mese

A new trad mesemondó workshopon pármunkában mesét írtunk. Természetesen az elkészült mesét meg akartam osztani Andrással is, ő azonban folyamatosan beletrollkodott. A végeredmény valahogy így nézett ki:
- Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy kerek erdő. Abban élt egy mókus. Ez a mókus nap mint nap látta az embereket, akik eljöttek az erdőbe, és nagyon megtetszettek neki. Arra gondolt:
- "Milyen kurva messze lakom!"
- Nem, az a nyuszika volt. Arra gondolt, hogy ő is szeretne ember lenni. Elment tehát a varázslóhoz és megkérte, át tudja-e őt változtatni emberré. "Persze, mi sem könnyebb - felelte a varázsló -, de előbb el kell döntened, hogy férfi vagy nő szeretnél lenni." "Hát, nem tudom"- felelte a mókus.
- Miért, a mókusnak nem volt neme?
- Ennek most nem. Na, szóval azt mondta: "Nem tudom, te mit ajánlasz?"
- "Hát, nem tudom, de elég nagy a farkad."
- Jézusom, tudtuk, hogy valakiknek ez az asszociációja fog támadni. Először nem is mókust akartunk, hanem mosómedvét, csak az ugye gendered, mert háztartási munkát végez. De a mókusnak nem olyan farka volt, szóval semmi sem predesztinálta arra, milyen nemű legyen. Azt mondta: "Hát ezt nem tudom most így eldönteni, át kell gondolnom." "Persze, gondold át nyugodtan, végezz kutatómunkát, kérjél tanácsokat, aztán ha eldöntötted, gyere vissza." A mókus tehát elindult. Kiért az erdőből és egy várat talált, ott pedig egy lovaggal találkozott.
- Egy lézengő ritterrel.
- Olyasmi. A lovag megkérdezte tőle: "Hát te mi járatban vagy, mókus?" "Hát én ember szeretnék lenni, de el kéne döntenem, hogy férfi vagy nő legyek." "Hát természetesen férfinak kell lenned! Mi férfiak vagyunk a lovagok, akik az országunkat megvédelmezzük. Erősek vagyunk és bátrak..."
- "...és azt mondjuk, hogy 'ni'."
- Nem, az egy másik mese. "... és csupa kaland az életünk." "Hú, ez jól hangzik" - gondolta a mókus, és már majdnem eldöntötte, hogy férfi akar lenni, amikor a várból lefelé menet megpillantott egy asszonyt, aki a gyermekét szoptatta. Az asszony megkérdezte, mi járatban volt a várban.
- "Mi a faszt kerestél fönt a várban?"
- Ja, olyasmi. A mókus elmondta, hogy nem tudja eldönteni, milyen nemű ember legyen. "Hát ha rám hallgatsz, akkor nő leszel - javasolta az asszony. - Mi nők szüljük és neveljük a gyermekeket, rajtunk múlik az emberiség jövője. A férfiak csak háborúznak, de mi nők a békét és a szeretetet hozzuk el a világba." A mókus ezen eléggé összezavarodott. Továbbment és elért a kocsmához.
- Édes Krisztusom, még ez is?
- Ez amúgy a meseíró-társam ötlete volt. A kocsma mellett ott feküdt egy ember, totálisan bebaszva.
- És angolul beszélt.
- Nem beszélt az már semmilyen nyelven. A mókus elgondolkodott: "Na ez aztán igazán bátor, erős és hősies!" Ekkor odaért az ember felesége a gyerekükkel. A feleség elkezdett ordítozni a férjével: "Te semmirekellő, már megint bebasztál, mint az állat! Micsoda alak vagy te, itt fekszel a saját hányadékodban!" A gyerek megijedt, és kérlelni kezdte: "Anyu, menjünk haza!" - mire az anyja lekevert neki egy jó nagy nyaklevest. "Aha, ezek a nők, akik a békét és szeretetet hozzák a világba?"-gondolta a mókus. Úgy vélte, legjobb, ha szakértői véleményt kérdez és felkereste a tudóst. A tudós ilyen, miben is szoktak lakni, ja igen, elefántcsonttoronyban. A tudós megkérdezte: "MI járatban vagy, te mókus?" "Hát én bizony emberré szeretnék válni, de a varázsló azt mondta, el kéne döntenem, hogy férfi vagy nő legyek."
- "Micsoda? A varázslóhoz mentél, ahhoz a sarlatánhoz, ahelyett, hogy hozzám jöttél volna?! Nehogy azt képzeld, hogy segíteni fogok neked!"
- Ajjmár, nem volt a tudós ilyen szemét. Azt mondta: "Ha a tudomány útja érdekel, mindenképpen azt javaslom, hogy férfi légy. Hiszen nézd csak meg ezt a sok könyvet: mind férfiak írták! Hány férfi Nobel-díjas van és hány nő? Azt a sok tudást, amit a könyvekből megszereztem, egy nő nem szerezheti meg. Hiszen bizonyított, hogy a nők agya nem képes a tudomány befogadására." "Ebben lehet valami" - gondolta a mókus, és elindult vissza az erdő felé. Útközben azonban találkozott a bábaasszonnyal.
- "Hát te ki a fasz vagy?" "Én a mókus vagyok, és te ki a fasz vagy?" "Én a bábaasszony vagyok."
- Pontosan így. A bábaasszony is megkérdezte, mi járatban van a mókus, ő pedig elmondta, mi a kérdése és milyen választ kapott a tudóstól. "Ostobaság! - felelte a bábaasszony. - Az a csávó csak ül ott fenn az elefántcsonttornyában, megvan a sok tudása, de mire használja? Nekünk, asszonyoknak praktikus tudásunk van. Ismerjük a mező virágait, a természet minden titkát, és ezeket gyógyításra és a szülés megkönnyítésére használjuk. A tudomány igazi útját csak mi, nők ismerjük." A mókus most már teljesen összezavarodott, ezért úgy döntött...
- Jaj, ne, még egy?
-... hogy már nem kérdez meg senkit, hanem leül a patakparton és összeszedi a gondolatait. Így is tett, és visszament a varázslóhoz.
- "Tudod, mit, már nem is akarok ember lenni."
- Nem, nem. Azt mondta: "Még mindig ember szeretnék lenni, de igazából se férfi, se nő nem szeretnék lenni. Legszívesebben egyik se lennék, de nem is tudom, vannak-e ilyenek vagy mit tudnak csinálni a világban." "Vannak ilyenek - felelte a varázsló -, mert én is ilyen vagyok."
- Levette a köpenyét, és látszott, hogy melle is van meg farka is.
- Társadalmi nemekről beszélünk, te észlény. Ez egy genderqueer mese. "Nagyon szívesen változtatlak ilyen emberré - folytatta a varázsló - ,és ha szeretnél, lehetsz az asszisztensem." Így is lett, és még rengeteg emberen segítettek, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.