Neuronpusztulás

Tomi jól döntött, hogy a busz hátsó sorába ült, ugyanis mikor a mellette ülők leszálltak, egy egész sora lett. Úgy döntött, ezt kihasználva végigfekszik az üléseken.
- De nem tudom feltenni a lábamat! – panaszkodott.
- Vedd le a cipődet.
Így is tett, de hamarosan újabb problémája adódott.
- Ez a busz mozog.
- Ennek mondjuk mi örülünk, különben az életben nem érnénk oda – jegyeztem meg.
- Nem úgy, föl-le is! Így nem lehet aludni!

Nemsokára már nem is volt lehetősége aludni, mert elindult a túra. Az első szakasz nem volt ugyan nehéz, mégis többen kifáradtak, és lelohadt a lelkesedésük, mire elérkeztünk a Diósjenő irányát jelző táblához.
- Én nem akarok továbbmenni! – nyafogott Gyuri. – Na jó, ha jó pasi az a Diós Jenő, akkor esetleg.
- Biztos, hogy jó pasi – jelentette ki Tomi. –Hiszen oda van írva, hogy Diósjenő, váá! Csak azt nem tudom, hogy a 8,1 a magassága vagy az IQ-ja.

Oroszi-závoznál egy magaslest találtunk. Laci és Tomi rögtön fölmásztak.
- Ez itt a pottyantós vécé – jelentette ki Tomi, mire gyorsan odébbhúzódtunk. Nemsokára Tomi valószínűleg elvégezte a dolgát, mert lemászott. Gazsi rögtön meglátta a szívatás lehetőségét.
- El lehet venni a létrát?
Tomi elvette a létrát, de ekkor derült ki, hogy a létra alatt egy másik, némileg jobb állapotú létra húzódik meg. A szívatás ilyetén meghiúsulása után Tomi visszatette a létrát, Laci pedig lemászott, az alsó létra fokaira lépve.
- Te hogyhogy nem a szétesős létrán jöttél le? – csodálkozott Tomi, majd megértette: - Ja, hogy te gondolkodol!

Háziállatokról beszélgetve került szóba Alex királypitonja, aki – mint ezt fontosnak tartotta kihangsúlyozni – egyáltalán nem azonos a királykobrával. Tomi ezen is elgondolkozott.
- Ha van királykobra, miért nincs G.I. Joe kobra?
Alex rábámult.
- Tudod, szeretek veled beszélgetni, de a humorod hatására annyi neuron pusztul el az agyamban, mint három korsó sörtől.