Dalmácia borai

Igaz lehet, hogy a korral az ember elveszít bizonyos készségeket. András például újabban nem tudja felnyitni a csavaros tetejű üvegeket. Ez okoz némi nehézséget, miután utazáskor jellemzően ilyeneket szoktunk venni, amióta négy éve (szintén Dalmáciában) csak a bor megvásárlása után szembesültünk azzal, hogy nincs az apartmanban dugóhúzó.
András persze nem adja fel egykönnyen; Sumartinban a strand sziklái fölött ülve eltökélte, hogy csakazértis megpróbálja még egyszer.
- Jó ötlet – mutattam rá -, mert nem leszek mindig itt, hogy kinyissam a borodat.
András ettől röhögőgörcsöt kapott, de azt hiszem, ösztönzést is, hogy dolgozzon a kapcsolatunk fenntartásáért.

Miután sikerült kinyitni a kis borokat (Andrásnak is az övét, teljesen egyedül), arról beszélgettünk, hogy barátainknak prošeket, helyi desszertbort veszünk majd ajándékba.
- De csak az utolsó nap – tettem hozzá.
- Még szép! Zsolt nem ér nekem annyit, hogy végigcipeljek egy bazi nagy üveget az egész szigeten. – András megérezhette, hogy ez a mondat nem hangzott túl lojálisan, ezért hozzátette: - Én se érek meg annyit magamnak.

A kis üveges italokkal pár nap múlva egy étteremben szembesültünk ismét, ahol felfedeztem az étlapon egy pelješaci bort. Mindig is izgatta a fantáziámat a Pelješac-félsziget (majdnem Splitig felnyúlik, de annyira lent kezdődik, hogy át kell hozzá menni a bosnyák partszakaszon), ezért egy pohár ilyet szerettem volna, az angolul igen gyengén beszélő pincérnő azonban elmagyarázta, hogy bonyolultabb a helyzet.
- Pohár van a ház borából. A pelješaci bor kis üveg, 1,8 deci. Melyiket kéri?
- Az üvegest. És mellé egy poharat – tettem hozzá a biztonság kedvéért, mert strandon iszom bort üvegből, de étteremben azért nem szokás.
- Akkor egy üveg és egy pohár bort is?
Kezdtem érezni, hogy ebből kavarodás lesz, ha nem állítom le.
- Nem, jó lesz a pohár.
Ehhez képest pár (jópár) perc múlva a pincérnő tálcáján egy pohár vörösborral, valamint egy kis üveggel jelent meg, hogy akkor most melyiket választom. Így muszáj volt a poharat kérnem – mivel már kitöltötték, még képesek lettek volna kifizettetni velem akkor is, ha nem iszom meg…