2020. július 30., csütörtök

Gewitter

András délelőttös volt, így abban maradtunk, hogy délután megyünk uszodába. Ezt odaérkezéskor, rejtői fordulattal élve, mélyen megbántuk. Délelőttönként csak a labdázó nyugdíjasokat kell kerülgetni a medencében, most viszont annyian voltak, hogy a kinti medencét konkrétan lezárták "megtelt" felirattal; bent a mélyvízben még csak-csak lehetett úszni, a sekélyebb rész viszont tele volt nagydarab apukákkal, akik gyereküket úsztatva folyamatosan hátrafelé mentek, így állandóan beleütközve az arra úszókba. Nem is voltam bent sokáig, inkább kimentem Andráshoz napozni abban a reményben, hogy a bentiek csak elfogynak egyszer. Ehhez képest nemsokára egy úszómester lépett hozzánk.
- Félóra múlva zivatar lesz - közölte. Valószínűleg arra számított, hogy erre ijedten eltakarodunk, ehelyett én elindultam a kinti medence felé: ha az abban pancsolóknak is megmondták, hogy zivatar lesz, talán kimenekültek a vízből és lehet végre úszni.

Ha nem is ürült ki a medence, azért lényegesen kevesebben voltak benne. Az úszómester azonban elvétette az időzítést: alig úsztam 150 métert, viharos szél kezdett fújni. Mi is bemenekültünk az épületbe a túlsó oldalon.
- Én lezuhanyoznék, ha nem gond- mondtam.
- Szerintem mindenki most fog zuhanyozni.
- De lehet, hogy sikerül beelőznöm őket.
Sikerült is, főleg, mert már korábban felfigyeltem a női szauna előtti zuhanyblokkra, amiről valószínűleg nem mindenki tudott. Mikor kijöttem, már javában zuhogott az eső, az addig kint napozó vendégek a zuhanyzó előcsarnokában gyülekeztek.
- Mindjárt vége a zivatarnak - mondta András. - Azt akár megvárhatjuk itt is.
Az úszómester azonban máshogy gondolta.
- Itt nem lehet csoportosulni. Most csak a benti medence használható, de az meg megtelt. Kérem, hagyják el az uszodát.
Ez is volt a tervünk. Csakhogy az öltözők az alagsorban voltak a medence két oldalán, és nem volt közöttük átjárás. És mi természetesen a rossz oldalon álltunk.
Az úszómester kérdőn nézett ránk, amikor az ajtóhoz léptünk.
- A túloldalon van a cuccunk - magyaráztuk. Bólintott, mi meg végigrohantunk a teraszon a zuhogó esőben.

Mire kijöttünk az uszodából, már ismét sütött a nap.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése