Amikor csapatunk betódult az étterembe, a pincérnő már sejtette, hogy nem lesz könnyű dolga. Futottunk egy kört a székekkel, hogy mindenki elférjen egy asztalnál, aztán mikor sikerült összezsúfolódva megoldani, négyen úgy döntöttek, mégis a szomszéd asztalhoz ülnek. A pincérnő ekkor visszajött és úgy döntött, megkönnyíti a saját dolgát.
- Hány pohár sör lesz?
Magasba emelkedtek a kezek, a pincérnő számolt: tizenkettő.
- És hány korsó?
Delia némi habozás után a magasba emelte a kezét.
- Ide már egyszer volt egy pohár - figyelmeztette a pincérnő.
- Tessék?
- Te az előbb már pohár sört kértél - emlékeztettem. - Mindkettőt nem lehet.
- Akkor legyen inkább korsó.
- Lehet nekem is korsó pohár helyett? - kérdezte Adi. A pincérnő megadóan átírta a számokat a jegyzettömbjén.
- Rendben, akkor két korsó. Aki nem sört kér, az mit?
- Alkoholmentes sörük van? - kérdezte az asztal végében az a túratárs, aki komolyan vette az "iszik vagy vezet" alapelvet.
- Igen, van sima és citromos.
- Akkor menteset kérek.
- Mármint citrommenteset?
- Nem, alkoholmenteset és citromosat.
- Rendben. A következő?
- Nekem egy pohár sör lesz.
A pincérnő, aki épp mögöttem állt, megadóan sóhajtott. Hátrafordultam hozzá.
- Jó ötlet volt ez a jelentkezős, de azt hiszem, nem jött be.
Valóban nem jött be, ugyanis végül eggyel több pohár sör érkezett, mint amennyit rendeltünk. De Delia hősiesen megitta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése